A Judit könyvét ajánlom , hogy mindig vedd élő amikor valami miatt azt érzed, nem tudod merre indulj, amikor mélyponton vagy, amikor nem érted, miért történnek veled azok a dolgok amelyek megint padlóra küldtek. Segít végig gondolni az ok-okozati összefüggéseket. Hajlamosak vagyunk elfelejteni (vagy fel sem ismerjük) , hogy az életünk alakítója saját magunk vagyunk. Legtöbben (mint én is , sok mindent elolvasott már a spirituális élettel kapcsolatban, de a hétköznapi életünkben elfelejtjük használni. Nem vagyunk elkötelezettek. Csak akkor kapunk észbe amikor valami félre csúszik, valami megint rosszul alakul. Akkor kezdünk gondolkodi, hogy hol döntöttünk rosszul. Tisztelem azokat, akik járják az utat és nem térnek le róla. Judittal 14-18 éves korunkban nap, mint nap találkoztunk, de nem voltunk közeli kapcsolatban, szinte semmit nem tudtunk egymásról. Csak a könyvéből tudtam meg hogy milyen szomorú volt a gyerekkora / fiatalkora. Úgy hozta az élet, hogy eltelt 35 év, hogy újra kapcsolatba kerültünk egymással. Hiszem, hogy nem véletlenül. Nekem szükségem volt erre a könyvre, amit ő írt, a saját életéről. Ami akár az én életem is lehetne, csak nálam más volt a forgatókönyv. Ajánlom ezt a könyvet az útkeresőknek, használjátok úgy mint egy útikönyvet, amikor úgy érzitek eltévedtetek. Én mindig leveszem a polcról, amikor kicsit elveszettnek érzem magam.